Értékeink

Természeti értékek

Salgótarján-rónabányai Szilvás-kő és környezete

A 626 méter magas Nagy-Szilváskő területén a természeti folyamatok és az emberi tevékenység következtében kialakult látványosságok különleges tárháza található. Vulkáni működés során keletkezett a sziklagerinc, körülötte tanösvényt alakítottak ki. Láthatók itt egyebek között a riolittufára települő, a Nógrádi-szénmedence alsó, III. telepe, a szén kitermeléséhez kihajtott tárók felszakadásainak nyomai, lávafolyásból keletkezett bazaltoszlopok, a központi vulkán megmaradt kürtője a 20-25 m magas bazaltoszlopokkal, a szénbányászat hatására keletkezett hasadékok és az ezekből nyíló ún. konzekvencia-barlangok. A természet évmilliókkal ezelőtt már befejezte a Szilvás-kő megalkotását. Értékeinek közkinccsé tételében emberi tudásra volt szükség. Ennek következtében Szilvás-kő környékének értékei már felszínre kerültek és a kutatók (barlangászok, geológusok stb.) kitartó munkájának köszönhetően feldolgozásuk is megtörtént A terület éppen komplexitása miatt tekinthető jelentős értéknek: a relatíve kis területen földtani, vízföldtani, konzekvencia barlangtani, bányászattörténeti elemek alkotnak szerves egységet. Egy körtúra segítségével ismereteket szerezhetünk a tengeri üledékképződésről, a különböző vulkáni működésekről és áttekinthetjük a kő- és szénbányászat folyamatát és máig kiható hatásait A Szilvás-kő csúcsáról betekintést nyerhetünk a Karancs-Medves vidék jellegzetes tájelemeibe.

Sámsonházai Geológiai Tanösvény

Az 1989-ben alapított, jelenleg 7785,2 ha területű Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben kialakított tanösvény a miocén középső szakaszának földtani formációit mutatja be. A kiindulópont Sámsonháza nyugati határában lévő felhagyott, rekultivált kőbánya udvarán van: itt tanulságosan tárul fel egy sztratovulkáni sorozat, mely andezitláva, tufa- és agglomerátum-rétegek váltakozásából áll (földtani alapszelvény). Innen a Vár-hegyet (tetején az Árpád-kori Fejérkő várának romjai láthatók) nyugat felől megkerülve, bő egy kilométeres séta után érkezünk meg a tulajdonképpeni tanösvény indítótáblájához. A Buda-hegy déli aljában kialakított (majd 2 km hosszú) ösvény 8 állomásából kettő a környék élővilágát mutatja be, a többi a középső-felső miocén földtani és őslénytani képződményeit: a Garábi Slírt, a Sámsonházai Formációt, a Rákosi Mészkőt, a Szilágyi Agyagmárgát és a Tinnyei Formációt.

Millenniumi facsoport - Szent István Park (Litke)

Litke községben 1896-ban, a millennium évében nagy ünnepséget rendeztek és ennek keretében ültették el azt a hét kocsányostölgy-fácskát, amelyeket a Gödöllői Állami Csemetekertből vasúton szállítottak Litkére. Ünnepi menet élén, ünneplőbe öltözött legények vállukon vitték a vasútállomásról az e célra előkészített parkba a fácskákat. Az 1725-ben épített menház előtti, háromszög alakú területet jelölték ki erre a célra Kondor Vilmos erdőmester és a község elöljárói. Díszes ünnepségen nevezték el az államalapító Szent Istvánról a kis parkot és a hét fácska elültetésével a honfoglaló hét vezérnek állítottak emléket. Ezt követően minden év augusztus 20-án a négy község (Litke, Ipolytarnóc, Mihálygerge, Egyházasgerge) lakossága itt tartotta ünnepi emlékezését. A tér közepén álló Szent István szobrot Imre Mária litkei lakos 1902-ben állíttatta "Magyarország ezeréves és a magyar kereszténység kilencszáz éves fennállásának emlékére."

Riolit tufa (Kazár)

Kazár határában, Közép-Európában egyedülálló képződmény található. A közel egy hektáron fekvő Riolit tufához hasonlót a világon összesen 6 helyen, legközelebb a törökországi Kappakódkiában tálalhatunk. A korai miocén kori képződmények a község határában nagyon jól tanulmányozhatók. Az itt gyűjtött Riolit tufa minták egyik érdekessége, hogy fordított mágnesezettségűeknek bizonyultak, vagyis a kőzetképződés idején a Föld északi és déli mágneses pólusa felcserélődött. A pólusváltások időpontjának meghatározásában nyújt nagy segítséget e kőzetek vizsgálata. A tufa nagy erejű robbanásos vulkánkitörés terméke, amely részben a levegőben izzó felhők formájában terjedt részben pedig a felszínen ugyancsak forró kőzethab formájában tört előre, feltehetően 20 millió évvel ezelőtt a Mátra vulkáni kitöréseinek szórt anyaga. Nem egyszeri kitörés terméke, hanem 3-4 egymást gyorsan követő ciklus során halmozódott fel. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva. Ezek méretei szinte évről évre változnak. A természeti érték a piros keresztes túraútvonalon érhető el. Száraz időben óvatosan, de jól be lehet járni az egész területet.

Legénd műemlékei

Római katolikus Nagyboldogasszony templom:

A templom építésének kezdete az Árpád-korra tehető. A templom a XV. században készült el, stílusa gótikus. A XVIII. század elején állapota leromlott, részben elpusztult, 1769-ben és 1888-ban barokk stílusban átépítették. A templom a település külterületén épült.

Római katolikus harangtororny és kápolna:

A falu házai között álló, klasszicista, XIX. század eleji, észak-nyugat  dél-kelet tájolású kápolna kétemeletes tornya a dél-keleti oldalon előre ugrik. A torony korábban épült, mérete 2,84 X 2,85 méter. Magas lábazaton álló legalsó szintjére kőlépcsők vezetnek. A harmadik szinten négy szegmentíves nyílás látható, felette egyszerű gúlasisak. A később hozzáépült kápolna ma 9,5 X 3,6 méter alapterületű, a két építmény csak falsíkokkal csatlakozik egymáshoz. Eredetileg a kápolna jóval rövidebb volt, bővítésekor korábbi alakját teljesen megváltoztatták.

Evangélikus templom:

Barokk stílusban épült 1807-ben. Régi fatemploma nem a mai helyén állt. Mai templomát 1807-ben építették, de ekkor még egyenes záródású szentélye volt. Tornyát 1812-ben építették hozzá, tetőzetét 1870-ben újjáépítették. A szentélyt 1874-75-ben alakították a mai íves formájára. A késő barokk jellegű imahely egyhajós, előreugró középtornyos, dél-nyugat - észak-kelet tájolású.

Nyáry-kastély:

A XVIII. század derekán épült, előbb a Nyáryak kastélya, utóbb a Prónay-, végül a Schrecker családé volt. A falu keleti oldalán áll. Egyemeletes, zömök hossznégyszög alaprajzú téglalapépület, amelyhez a nyugat felé a század elején L alakú, szintén emeletes, kellemes kialakítású szárnyat építettek. Homlokzatán magas, az emeleti szintjéig érő sima lábazat, középen enyhén előreugró rizalit timpanonos záródással. Földszintjén középen szegmentíves bejárat, jobbról két, balról egy részarányosan elhelyezett ablak, finom kosaras, füzéres, rozettás és szalagcsokros kovácsolt copf vasráccsal. Legömbölyített, profilált sarokélekkel, finoman tagolt ereszpárkánnyal. Magas franciatető, lantidomú eredeti padlásablakokkal, régi zsindelyhéjazattal. Belül erősen átalakították, a földszinten barokk dongaboltozatok fiókokkal, az emeleten teknőboltos helyiségek. A kastély magántulajdonban van nem látogatható.

Káldy kúria:

A barokk stílusú kúria 1760 körül, magas lábazatra épült a Káldy család számára. Alaprajza téglalap alakú, a főhomlokzatán három kosáríves nyílás található háromszögű oromzattal lezárt, előreugró tornácrésszel. A főbejárat a tornácról nyílik, melyhez két oldalról hatszöges, faragott kőlépcsős feljáró vezet. Dongaboltozatos pincéje a tornác alól nyílik. Az épületet magas, kontyolt nyeregtető fedi. A kúriában hat helyiség van, ezek, valamint a tornác süvegboltozattal vannak fedve. Előcsarnokát négyzetes téglával burkolták. A kúria magántulajdonban van, nem látogatható.

Szandtner-Györgypály-kúria:

Szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontytetős épület. Utcai homlokzatának középső tengelyei enyhe kiülésű rizalitban, udvari homlokzatán árkádos tornác, befalazott nyílásokkal. Kéttraktusos, donga-, teknőboltozatos és síkmennyezetes helyiségekkel. Kályhahely, 20. század eleji kályhával. Pince az utcai traktus alatt, dongaboltozatos. A kúria 1770 körül épült. A Szandtner, Klajtár majd Györgypály család birtokában volt. Tornácának nyílásait 1959 előtt falazták be.

Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet

A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területe 6 709 hektár, ebből szigorúan védett 447 hektár. A Tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Nógrád–Gömöri-bazaltvidéken több mint 100 önálló bazaltterület található, többségük Szlovákiában. A kúpszerű hegyeket és lapos fennsíkokat létrehozó bazaltvulkánok több szakaszban, eltérő jelleggel működtek. A Medves-hegy a Nógrádi-medence legszebb formájú vulkáni kiemelkedése, meredek gerincek és mélyen szántó völgyek tagolják. A feltörő lávából keletkeztek a többnyire oszlopos szerkezetű bazaltcsúcsok. A leglátványosabb képződmények a Szilváskőn tekinthetők meg, ahol úgy állnak a bazalt oszlopok függőleges sorokba rendeződve, mint egy katedrális orgonájának sípjai. Már a védetté nyilvánításkor is fontos szempont volt a terület különleges földtani értékeinek sora. A nógrádi szénmedence kialakulását megalapozó "széntelepes összlet" többek között a Medves keleti peremén és Szilvás-kőn tanulmányozható. A "keletnógrádi andezitek" országos hírű feltárásai a Bobonyéri és a Farkas-kői kőfejtőben találhatók. A "nógrád-gömöri bazaltok" mind a rehabilitált bányákban, mind természetes előfordulásukban kiemelt természeti értékeket képviselnek.

Honti szakadék

Kiemelt látnivaló a szurdokvölgy, vagy ahogyan a helybeliek hívják a Honti szakadék. A tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. A szakadék, a valamikori folyómeder, pleisztocén kori ősállatmaradványokban gazdag. Korallmaradványok és megkövesedett cápafogak is láthatók kőbe zárva. Hóolvadáskor és esős időben a szurdokvölgybe látogatók, páratlan vízesésben gyönyörködhetnek. Az Ipoly völgyet a névadó folyó hozta létre. Áradások és apadások alakították ki a folyót kísérő mocsarakat, tavakat. A folyó szabályozása során, rendezett park, gátak, duzzasztók létesültek. Mintegy 12 km hosszú folyószakaszon nem történt beavatkozás. Itt a szeszélyes áradások a viszonylagos háborítatlanságot, a természeti kincsek fennmaradását biztosítják. Ezért is lett ez a hely, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Hont, Nógrád megye legnyugatibb települése, csodálatos természeti és táji adottságokkal rendelkezik.

Palotási tó

A Palotási-horgásztó az utóbbi években országos hírnevet vívott ki magának, mely a nem mindennapi halállományának köszönhető. A 2001-ben betelepített közel 40 mázsa kapitális méretű ponty és a már bent lévő ősállomány együttesen hihetetlen fogásokat garantálnak szinte minden horgásznak, aki ellátogat a Palotási-tóra. A tó vagy víztározó az 1967-68-as években jött létre. Így a halak számára ideális nagyságú 62 hektár kiterjedésű, 250 m átlag szélességű, 4,5 m átlag mélységű, 2 km hosszúságú tó alakult ki. Észak-keleti oldalán a 70-es évektől kezdődően épültek a hétvégi házak és mára már 300 hétvégi ház található a tó környékén. A tó a környező települések fejlődéséhez is hozzájárult, mivel egyre többen alakítanak ki falusi szálláshelyet. A falusi turizmus keretében faházak bérelhetők a tó közelében és sátrazási lehetőség is van. Érdekesség, hogy a tó északi részén ritka madárfajok közül több mint száz él a területen. A palotási horgászok 1972-ben hozták létre a ma is működő horgászegyesületüket. A gondos szakmai munkának köszönhetően a Palotási-tó kiváló halállománnyal rendelkezik, ami a horgászok ezreit vonzza évente.

Bogyós gyümölcstermesztés (Berkenye)

Berkenye (németül Birkenheim/Berkina) a Börzsöny szomszédságában fekszik, Nógrád megye délnyugati részén. A községben hagyományosan fontos a málna (és egyéb gyümölcsök) termelése. Berkenyén 1996 óta magas minőségű biogyümölcstermeléssel is foglalkoznak és több európai országba exportálnak gyümölcsöt. 1992-ben a berkenyei málnatermelők szövetkezetet hoztak létre, 1994-ben 62 millió forint beruházással, állami támogatással hűtőházat építettek a volt baromfitelep helyén, ami biztonságosabbá tette a málnaüzletet, hiszen a feldolgozás is a termelők kezébe került. A hűtőház kezdetben 16, 2006-ra 47 berkenyei lakosnak adott munkát. A hűtőházat 1998-ban és 2005-ben is bővítették, gyümölcsfeldolgozó kapacitása 800 tonna fölé nőtt. A feldolgozott gyümölcs legnagyobb része málna, a többi szeder, ribizli, kajszibarack és szilva.

Horgászparadicsom a Mátra lábánál – Maconka (Bátonyterenye)

Maconka mára Magyarország egyik legnépszerűbb horgászvize, továbbá számos kitüntető cím, elismerés és versenycsúcs birtokosa. A teljes véd- és vízterület az aktív egyéni és családi pihenés, a szórakozás, az élményszerzés és a versenyek színtere. Egyedülállóan gazdag fajtaválasztékkal találkozhatnak itt az érdeklődők: összesen ötven ismert halfaj él a tavakban. Maconka büszkélkedhet Közép-Európa legnagyobb hiteles rekordlistájával: csaknem 11 ezer rekord és 2500 rekorder. A Mátra lábánál jól kiegészíti egymást a természet közeli, családbarát horgászturizmus és a minőségi versenysport. A tórendszert fenntartó Bátonyterenye–Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesületnek sikerült a kettőt példásan ötvöznie és ezzel lépésről lépésre megalapozta nemzetközi hírnevét is. A maconkai tavakhoz 16 országból érkeznek vendégek, akik évente 16 ezer vendégnapot töltenek el itt. Az egyesületnek csaknem 1500 nyilvántartott és éves engedéllyel rendelkező tagja van, akik elviteli átlagfogása 50 kg/fő/év körül mozog. A vendégeket rendezett, ápolt természeti és épített környezet, valamint nemzetközi színvonalú infrastruktúra és háttérszolgáltatások fogadják.