Legénd műemlékei

Római katolikus Nagyboldogasszony templom:

A templom építésének kezdete az Árpád-korra tehető. A templom a XV. században készült el, stílusa gótikus. A XVIII. század elején állapota leromlott, részben elpusztult, 1769-ben és 1888-ban barokk stílusban átépítették. A templom a település külterületén épült.

Római katolikus harangtororny és kápolna:

A falu házai között álló, klasszicista, XIX. század eleji, észak-nyugat  dél-kelet tájolású kápolna kétemeletes tornya a dél-keleti oldalon előre ugrik. A torony korábban épült, mérete 2,84 X 2,85 méter. Magas lábazaton álló legalsó szintjére kőlépcsők vezetnek. A harmadik szinten négy szegmentíves nyílás látható, felette egyszerű gúlasisak. A később hozzáépült kápolna ma 9,5 X 3,6 méter alapterületű, a két építmény csak falsíkokkal csatlakozik egymáshoz. Eredetileg a kápolna jóval rövidebb volt, bővítésekor korábbi alakját teljesen megváltoztatták.

Evangélikus templom:

Barokk stílusban épült 1807-ben. Régi fatemploma nem a mai helyén állt. Mai templomát 1807-ben építették, de ekkor még egyenes záródású szentélye volt. Tornyát 1812-ben építették hozzá, tetőzetét 1870-ben újjáépítették. A szentélyt 1874-75-ben alakították a mai íves formájára. A késő barokk jellegű imahely egyhajós, előreugró középtornyos, dél-nyugat - észak-kelet tájolású.

Nyáry-kastély:

A XVIII. század derekán épült, előbb a Nyáryak kastélya, utóbb a Prónay-, végül a Schrecker családé volt. A falu keleti oldalán áll. Egyemeletes, zömök hossznégyszög alaprajzú téglalapépület, amelyhez a nyugat felé a század elején L alakú, szintén emeletes, kellemes kialakítású szárnyat építettek. Homlokzatán magas, az emeleti szintjéig érő sima lábazat, középen enyhén előreugró rizalit timpanonos záródással. Földszintjén középen szegmentíves bejárat, jobbról két, balról egy részarányosan elhelyezett ablak, finom kosaras, füzéres, rozettás és szalagcsokros kovácsolt copf vasráccsal. Legömbölyített, profilált sarokélekkel, finoman tagolt ereszpárkánnyal. Magas franciatető, lantidomú eredeti padlásablakokkal, régi zsindelyhéjazattal. Belül erősen átalakították, a földszinten barokk dongaboltozatok fiókokkal, az emeleten teknőboltos helyiségek. A kastély magántulajdonban van nem látogatható.

Káldy kúria:

A barokk stílusú kúria 1760 körül, magas lábazatra épült a Káldy család számára. Alaprajza téglalap alakú, a főhomlokzatán három kosáríves nyílás található háromszögű oromzattal lezárt, előreugró tornácrésszel. A főbejárat a tornácról nyílik, melyhez két oldalról hatszöges, faragott kőlépcsős feljáró vezet. Dongaboltozatos pincéje a tornác alól nyílik. Az épületet magas, kontyolt nyeregtető fedi. A kúriában hat helyiség van, ezek, valamint a tornác süvegboltozattal vannak fedve. Előcsarnokát négyzetes téglával burkolták. A kúria magántulajdonban van, nem látogatható.

Szandtner-Györgypály-kúria:

Szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontytetős épület. Utcai homlokzatának középső tengelyei enyhe kiülésű rizalitban, udvari homlokzatán árkádos tornác, befalazott nyílásokkal. Kéttraktusos, donga-, teknőboltozatos és síkmennyezetes helyiségekkel. Kályhahely, 20. század eleji kályhával. Pince az utcai traktus alatt, dongaboltozatos. A kúria 1770 körül épült. A Szandtner, Klajtár majd Györgypály család birtokában volt. Tornácának nyílásait 1959 előtt falazták be.