- Kategória: Kézműves termékek és ipar
Szurdokpüspöki kovabánya és kovaföldgyár

A Heves vármegyei Szurdokpüspöki határában az ezerkilencszázas évek elején találtak olyan kőzetet, amelyet már a görögök és rómaiak is ismertek, a krétaszínű kovaföldnek nevezett anyagot. Sőt történelmi adatok vannak, hogy a Krisztus utáni első században könnyű téglagyártásra használták, állítólag a konstantinápolyi Hagia Sophia templom kupolája is kovaföldtéglából épült. Hatalmas kiterjedésű volt a Szurdokpüspöki határában található kovaföldréteg, melyet alkalmasnak találtak arra, hogy sokoldalú felhasználására gyárat építsenek. A Heves vármegyei Levéltárban 1910. február 10-én az Egri Királyi Törvényszéken kelt dokumentumban olvasható adat a gyár létezéséről Német-Magyar Kovaföld és Bányaművek Schiele Frigyes néven Szurdokpüspöki teleppel.
A kovaföld kitermelése külszíni fejtéssel, kézi erővel történt, lovaskocsival hordták a bányából a gyárba. 1951-ben megépült a kisvasút, ezután pulman kocsikkal szállították, Muki nevű kismozdony húzta a szerelvényt.
A gyár udvarán a betonon kiterítve, hidegben kazánnal fűtött helyiségben szárították, törték a darabos kovaföldet. A száraz kovaföldet a 8 méter magas malomban őrölték, majd a silókban zsákokba csomagolták és vagonokba rakták, amelyekkel elindult a lisztté őrölt tiszta kovaföld export útjára a világba, hogy szigetelésre, téglagyártásra és üveggyártásnál is használhassák. Az 1970-es években csökkent az igény az őrölt kovaföldre, ezért a gyár áttért a megnövekedett építőanyag, az előregyártott Fert gerenda gyártására. Termelési programjukban szerepelt „...130 ezer folyóméter rácsszerkezet, melyből 110 ezer folyómétert helyben, 20 ezret pedig az Észak Dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat soproni téglagyárában használnak fel...”
A gyárat 1994-ben a Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat felbomlása kapcsán privatizálták. 2013-tól több tulajdonosa is volt a gyárnak, de érdemi változás csak 2018-tól van, amikor Buda Norbert családi gazdálkodó tulajdonába került a gyár. Az épületek rendbehozásával lehetőség nyílt a családi vállalkozással megtermelt gabona és takarmányok tárolására, a mezőgazdasági gépek elhelyezésére és javítására.
A régi gyár rendbehozott épületei, több hektáros területe ma is mutatja, milyen nagy jelentőségű volt a létesítmény majdnem egy évszázadon át Szurdokpüspöki életében. Kiterjedt export tevékenységével, mely Európa, Ázsia több országába, sőt Kanadába is elért, az ország gazdasági életének is számottevő része volt.