Szügyben több évszázada él az evangélikus gyülekezet, állnak az egyházi épületek. Az evangélikus templom nem csak Nógrád vármegyében a legnagyobb, hanem az országban is a felekezet legjelentősebb egyházi épületei közé tartozik, mintegy ötszáz ember befogadására alkalmas. Megépítésekor gyakorlatilag az egész Nógrádi-medence evangélikus vallású lakosságát szolgálta, Szügy látképének is meghatározó eleme.
A templom 1774 és 1781 között épült, barokk jellegű. A protestáns egyházi építményekre jellemző módon hiányoznak a stílusirányzat közismert díszítései. A szügyi templom orgonája védett, 1832-ben készült, Jakob Deutschmann bécsi mester építette. A hangszert 2023-ban felújították. Az evangélikus paplak a 19. század első felében épült, klasszicista jellegű. A földszintes épület udvari homlokzata előtt tornác fut végig, láb nélküli dór oszlopsor tartja. Az épületbelsőt sík mennyezettel alakították ki.
A szügyi evangélikus templom tornyában három harang lakik. A kisharang valószínűleg 16. századi. Az 1523-ban öntött nógrádszakáli és a feltehetően ugyanazon műhelyben készült pilinyi kortársa, valószínűleg az egyik legrégebbi Nógrádban. Súlya 50–60 kiló, alsó, legszélesebb átmérője 42,5 centiméter. A harang felső részén körbe kétszer ismétlődő felirat: O REX GLORIE VENI CUM PACE, azaz „Ó, dicsőség királya, jöjj el békességgel”. Sem a harangöntés évszáma, sem pedig a mester neve nem szerepel rajta, de a történelmi tényre és a tágabb értelemben vett vidéken fellelhető azonosságokra támaszkodva valószínűsíthető, hogy a 16. század első felében öntötték.
Az 1200 kilogrammos, 132,5 centiméter alsó átmérőjű nagyharang Pestről, a VIII. kerületi, a mai Rákóczi úton álló szlovák evangélikus templomból került Szügybe. Igazi Nógrád vármegyei időkapszula, hiszen ez szólt 1873 júliusában is, amikor Mikszáth Kálmán először vette feleségül a mohorai származású Mauks Ilonát. A nagyharang még 1965-ben Szügy evangélikus templomának tornyába került, felirata szlovák nyelvű, magyarul így hangzik: „Isten dicsőségére! Az Úr házába megyünk! Zsoltár 122.v.1. E harangot a pesti szlovák evangélikus templomnak adományozta az Augsburg család Walser Ferenc harangöntő munkája alapján Pesten, 1869. évben.” A d1 alaphangú harang domborműve Jézust ábrázolja a Getsemáni-kertben. Az öntvény műszaki szempontból is értékes: az 1860-as évektől alkalmazott tárcsás koronával készült, ami igazi reform volt a magyar harangöntés történetében. A megoldás lehetővé teszi, hogy a harangot időnként elforgassák, és így az ütő máshol éri az ütőgyűrűt, így megnövelhető a harangok élettartama. A nagyharang a Pozdech József pesti lakatosmester által szabadalmazott, öntöttvas, állítható csapágyszélességű, homokcsapágyakkal ellátott jármon függ.
A szügyi nagyharang 96 éves pesti, majd 1873-tól budapesti szolgálata alatt többször is különleges alkalmakon szólt, köztük Kossuth Lajos holttestének Budapestre érkezésekor és Munkácsy Mihály temetésén is. A szügyi evangélikus templom harmadik harangja is 20. század előtti, így szintén történeti értéknek számít. Szügy egyedülálló szokása a karácsonyi toronyéneklés. Csaknem százéves hagyomány, hogy szenteste este kilenc órakor a toronyban felcsendülő énekeket és a harangok szavát az utcán hallgatják meg a szügyiek. Az énekszó az ünnepi csendben messzire elhallatszik, az Ipoly túlpartjáról is jelezték már, hogy kedvező széljárás esetén odáig juthatnak el a hangok.