Nemti palóc viselet

Ismereteink szerint ez a népviselet 1850 körül alakult ki. A jelenleg is egyes hagyományőrzők
birtokában lévő ruhadarabok között kb. százévesek is vannak. Jellegzetes az aranycsipke-
főkötő, mely több részből áll. A kétfelé választott, befelé sodort, majd kontyba felfogott hajra
kemény papírkontyot tesznek, s kisféketővel rögzítik. Soronként kerülnek rá a következők:
singolás, tökmagos-gyöngyös alókötő, 3-4 sor gyöngyös alókötő, csipkéből készült bodor,
majd a díszes, ráncolt fékető, s legvégül az aranycsipke, melyet hátul zsuborinka szalaggal
kötöttek össze, s majdnem a szoknyáig érő hímzett szalag lóg róla. Az aranycsipkét csak
ünnepek alkalmával, az első gyerek születéséig illett hordani. Ezt váltotta fel a bodros főkötő,
majd az idősebbeknek a kendős viselet. A ruházat többi része a kézzel singolt ingváll, rajta a

rojtos selyem vagy kázsmérkendő, melynek összehajtott részén tökmagos-gyöngyös nyakazó
van két sor singolásba foglalva. A szoknya leszedett kázsmér, vékony szövet vagy selyem,
alján singolással, egy-két sor csipkével, színes szalaggal díszítve. A ganga szintén kézzel
singolt vagy kalodás, két szél vászonnal, készült, alattuk 3-4-5 fehér leszedett singolt szélű
alsószoknyával. A viselethez fehér harisnyát és spanglis cipőt vagy csizmát viseltek, s a
nyakba többsoros galárizst tettek.