Értékeink

Emlékhelyek, szobrok

Szontágh-ház (Horpács)

Parkban, szabadon álló, T alaprajzú, emeletes épület, nyugati szárnyán kontytetővel, a keletin nyeregtetővel. Bejárat a homlokzat első és negyedik tengelyében. Kéttraktusos, földszintjén boltozott helyiségekkel. Klasszicista eredetű; 1910-ben átépítették, emelettel bővítették. Mikszáth Kálmán 1904-ben vásárolta meg a hozzá tartozó birtokkal együtt Szontágh Páltól. 1906-ig, az új kúria elkészültéig lakta. Alacsony lábazat fut körbe, délről az első tengelyben egyszárnyú, szalagkeretes kapu, félkör alakú felülvilágítóvalAz emeleten téglalap alakú ablakok, a főbejárat feletti ablak nem két, hanem háromrészes. Tagolatlan osztópárkány, melyet megszakít minden tengelyben az ablakok szemöldök-, illetve köténydísze. Az ablakokon is szalagkeret, mely összeköti a földszint és emelet ablakait, így a továbbfutó keret, illetve az ablakok vízszintes zárása fogja közre az összefüggő kötény-, illetve szemöldökdíszt. A déli rövid homlokzaton a földszinten két kicsi téglalap alakú szalagkeretes ablakocska, az emeleten kb. a középtengelyben 1 téglalap alakú szalagkeretes ablak. Itt van osztópárkány. A lábazat körbefut az egész épületen.

Mikszáth Kálmán Emlékház (Horpács)

1906-ban épült eklektikus, görögös, neoklasszicista stílusban épült az író, Mikszáth Kálmán fia, ifjú Mikszáth Kálmán tervei alapján. Benne található az író használati tárgyaival, kézirataival, egyéb emléktárgyakkal, dokumentumokkal berendezett Mikszáth Emlékmúzeum. A kastély parkja természetvédelmi terület. A nagy író születésének 150. évfordulóján adták át a felújított, bővített állandó irodalomtörténeti kiállítást. Megtekinthetjük az életútját bemutató dokumentumokat, a család fotóit, bútorait, az itt lakók használati tárgyait, emlékeit. Itt láthatók Mikszáth diftériában meghalt kisfia, Jánoska legkedvesebb játékai: a ló, a bárányka és a nyúl, amelyekről megható-szép novellájában is megemlékezett.

A „fundus ámbitusa” előtt 1999 óta látható a Mikszáth-szobor, a karos lócán üldögélő író alakját ifj. Szabó István formázta meg. A kertben van még egy Mikszáth-portrészobor is és a hagyományos Mikszáth-napok keretében, 2005. október 15-én tartották a Mauks Ilona-szobor avatását, az író feleségét ábrázoló portré szintén ifj. Szabó István alkotása. 

Edvi Illés Ödön családi sírbolt (Tolmács)

Edvi Illés Ödön 1877. március 23.-án született a Nógrád megyei Tolmácson. Középiskolái befejezése után a budapesti Magyar királyi Tudományegyetem matematika-fizika szakára iratkozott be, majd 1896-ban, 19 évesen az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézethez került, ahol előbb tiszteletbeli. Alig volt 22 éves, amikor váratlanul hátat fordított a meteorológiának. A festészet felé fordult; Münchenben, Párizsban lett festőművész növendék. Külföldi tanulmányaiból hazatérve hamarosan ismert művésszé vált, több kiállításon is részt vett, Téli táj című festményét pedig a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg. Az első világháború után főként tájképeket festett, elismert festő volt. Alkotásainak jellemzői a lágy, összemosódó pasztell színek voltak. Edvi Illés Ödön a második világháború befejezése után nemsokkal; 1946. június 5.-én halt meg Budapesten.

A balassagyarmati ortodox temető

A balassagyarmati zsidó közösség egyes irodalmi források szerint mintegy hatszáz éves múltra tehető. Sajnos a közösség első. török előtti temetkezési helyéről semmilyen történelmi nyom, történeti forrás nem maradt fönn.  A XVIII. század elején történt újbóli letelepedést követően a megújult hitközség tagjai már a jelenlegi temetőt használták temetkezési céljaikra. A műemlék temetőben az 1700-as évektől találhatóak sírkövek, 3,2 hektáron mintegy 3500 sírkő. A temetőt a közösség növekedésével ill. az országos kolerajárványok kapcsán több alkalommal bővíteni kellett. A balassagyarmati közösség az ország egyik legjelentősebb ortodox zsidó hitközsége volt, melynek élén az 1840-es évek közepétől a híres Deutsch rabbi dinasztia tagjai (Deutsch Áron Dávid, Deutsch József Izráel és Deutsch Dávid) álltak. A városban állt az ország egyik legnagyobb ortodox zsinagógája 1868-1944-ig. A XIX. század derekára a lakosság több, mint egyharmada volt zsidó. Messze földön híres volt a közösség jesívája (vallási főiskola) is. A balassagyarmati közösségből mintegy 2800 -an váltak a Holocaust áldozatává, a háború során a zsinagóga épületét is felrobbantották. A közösségből csupán néhány tucatnyian tértek vissza Balassagyarmatra. Az 1970-es években épült mártíremlékművön az ismert áldozatok közül mintegy 500 neve olvasható.  A jelenleg is funkcionáló temetőt a magyarországi zsidó temetők közül elsőként nyilvánították védett műemlékké, 1994-ben. 2003-ban vette kezdetét a temetői sírkőkataszter elkészítésének a folyamata, mely keretében megvalósult a 3500 kő egyenkénti digitális lefotózása, számítógépes rögzítése, valamint a nem ritkán szinte olvashatatlanságig elkopott héber sírkőszövegek fordítása, sírkőkataszter kialakítása. Jelenleg a világ minden tájáról érkeznek érdeklődők, látogatók rokonaikhoz, családtagjaikhoz, illetve zarándokok a híres rabbi sírokhoz, valamint a párizsi Folies Bergeres híres művészeti igazgatójának, Michel Gyarmathynak (Ehrenfeld) a sírjához.

Palócok Vigyázó Nagykeresztje és a kápolna (Herencsény)

2005 őszén állították fel a község melletti Gyürki-hegyen a 12 méter magas keresztet, amely a palócok összetartozását jelképezi. A környéken lakó palócok azóta minden évben felzarándokolnak a kereszthez, és az annak tövében lévő barlangkápolnához. 43 köbméter vasbetonba ágyazva 12 méter magasra nyúlik majd a kéttonnás feszület a Herencsényt ölelő Gyürki-hegyen. A belső-cserháti faluban felállított palóc Vigyázó Kereszt felállítása a Pekár István, a herecsényi születésű volt Duna TV-elnök vezette palóc egységmozgalom kezdeményezése. Igaz, maga a keresztállítás a Kanadából hazatért nem palóc Dichmann Tamás ötlete volt. Az egykori Palócföld lakosságának védőjeként és jelképeként tisztelt palócok Vigyázó Keresztjénél 2005-től minden év augusztusának első szombatján összejönnének a palócfalvak küldöttei, hogy kifejezzék együvé tartozásukat. A hegyre hat magyar szürke ökör húzta fel a feszületet, s ott szentmisével ékesített szertartás keretében több mint száz palóc legény és férfi húzta kötéllel a helyére a palócok Vigyázó Keresztjét.

Teleki-Degenfeld kastély és műemléki környezete, valamint a Teleki-kultusz (Szirák)

A jelenleg szállodaként működő, folyamatosan látogatható Teleki-Degenfeld kastély a bejárat fölötti faragvány szerint 1748-ban épült barokk stílusban. Mind a kastély, mind a mellette elhelyezkedő magtár műemlék, a kastélypark természetvédelmi terület. A díszteremben 1780 körül készült faliképek láthatók, az egyik helyiségében Teleki kiállítás. A kastély ugyanis Roth Johanna házassága révén a Teleki család birtokába került, és különösen a XIX. században fontos kulturális központ volt. Teleki Auguszta házassága révén később Degenfeld birtokká vált. Az értékes épületet korhűen restaurálták, ugyanez igaz több hozzá tartozó gazdasági épületre is. A kastély szomszédságában, az alvégen a XIX. században épült cselédlakások helyezkedtek el. Ezek az épületek ma magán kézben vannak, de tulajdonosaik zöme külsőleg teljesen megőrizte az eredeti jelleget, így egy rendkívül hangulatos egység jött létre.

 

Karancs-kápolna

A Karancs-hegyi kápolna a Karancs hegység 685 m magas Kápolna-hegyén található. Az építés pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények. Mocsáry Antal véleménye: „A' Mocsáry nemzetség pedig aztt állítja, hogy az ő eleji építették azt, határjokban lévén a' hely, és a' téglán M betű látszván, de a' fennt nevezett két írók ebben meg nem egyeznek…” A nép körében, a hagyományban az terjedt el, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla itt pihent meg, ennek emlékére leánya, Margit a hegyen kápolnát építtetett, de ez valószínűleg csak egy legenda. 1926-ban Boroznaki Pál, a kegyhely gondnoka megkezdte a kápolna romjainak a helyén az újjáépítést közadakozásból. Ferencz István, Karancskeszi plébánosa 1926. június 13-án szentelte fel az épületet a búcsús hívek jelenlétében. A harangot 1929-ben hozták fel. Boroznaki Pál, a kegyhely gondnoka naplót vezetett, feljegyzése szerint 1927. augusztus 14-én rendezték meg a régi hagyományra alapozva „Mária halála, temetése és mennybevitele” ájtatosságot, virrasztást az ő vezetésével. A kápolna építése 1934-ben fejeződött be. A szentélyben lévő főoltár domborművét Bóna Kovács Károly szobrász készítette, melyet 1937 nyarán szentelt fel Réz Marián salgótarjáni Ferenc-rendi szerzetes apát, házfőnök. 1950-ben betiltották a kegyhely működését, berendezéseit széthordták, oltárát a karancslapujtői római katolikus templomban helyezték el. 1990-ben Szőlős Géza karancsaljai lakos és Morgenstern Ferenc Karancslapujtő polgármestere kezdeményezése nyomán megkezdték a romos kápolna teljes újjáépítését. Az új kápolnát 1991. július 13-án szentelte fel Seregély István egri érsek több száz hívő jelenlétében. A kápolna legutóbb 2007-ben újult meg a Karancs Kápolna Alapítvány és az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából, július 1-jén Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel.

Népi harangláb (Cered)

A római katolikus templom kertjében álló, zömök, szoknyás faharangláb, sátortetővel. Alsó szintjén ajtóval ellátott, fűrészelt deszkamellvéd, felső szintjének mind a négy oldalán két-két szegmentíves hangnyílás található. A harangtorony építési éve ismeretlen, valószínűleg a templom 1774. évi átalakításához kapcsolható. Javítását 1822-ben végezték el. Legrégebbi harangját Jüstel József, egri mester öntötte 1789-ben. Korábbi csúcsdísze  félhold és többágú csillag, amely a balassagyarmati Palóc Múzeumba került  alapján helyi hagyomány a haranglábat „török korinak" tartja. A harangtorony a templom észak-keleti oldalán, erős gerendarácson áll. A szoknya tornácát 12 darab, a törzsét kilenc oszlop tartja. A tornácot díszített végű deszkafal veszi körül, a harangház kettős, zsalus nyílásokkal van kialakítva. Magassága 13 méter, a gúlatető csúcsán díszített, kovácsoltvas kereszt van elhelyezve. A hatvanas években Csörge Bálint ácsmester zsindelyezte újra.

A háromnyílású műemlék kőhíd (Héhalom)

A mai kőhíd helyén, évszázadokon át fahíd állt. Héhalom a XV. században az Aszód-Fülek észak-déli megyei kereskedelmi útvonal patakok feletti átkelőjénél fontos vámhely lett, ráadásul innen ágazott el az út az uradalom központja, Buják vára felé is. Ezt a szerepét a török kiverése után is megőrizte. A településtől délre, a Bér-patak felett átívelő, terméskőből épült, mellvédes, háromnyílású híd, mely a közepe felé mindkét oldalról emelkedik. Ezt az emelkedést követi a híd egyenes mellvédje.A középső nyílás záradéka a két szélsőé fölé emelkedik. A déli mellvédfal egyik fedkövén bevésett évszám: 1833. Építését Nógrád megye közgyűlésének határozatára 1829-ben kezdték, de csak 1833-ban készült el. 1930-ban helyreállították. A hídon közúti forgalom lassan már negyedszázada nincs, és léte, fennmaradása veszélybe került eredeti funkciójának megszűnésével.

A maconkai Szent István Emlékpark

Bátonyterenyén a maconkai településrészen található Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom értékes műemlék. Szinte eredeti formájában áll a kis falusi templom, ami a 13. században épült román stílusban. Többször leégett, de az újjáépítés során, a lényeges építési jegyeket mindvégig megőrizte. Festményei és falképei 1280 táján, illetve a 14/15. század fordulójáról származnak. A középkori freskói a korabeli hitvilág Mária kultuszát örökítik meg. Régen kőből épített erődfal vette körül, amit az 1920-as években lebontottak. A megmaradt keresztboltozat a XV. században készült. Hajója a XVIII. században dongaboltozatot kapott, karzata 1811 után készült. A templom kisméretű, egyhajós, a levágott oromzat felett fatorony látható. Mai bejárata kőkerettel készült. A déli oldalon három, a szentély keleti falaiban egy román ablak látható. Szentélyét kőbordás keresztboltozat fedi. A szentélyben, a diadalív pillérein és a hajófal egyes szakaszain XIII-XIV. századi falképek láthatók. Maconka Árpád-kori templomában Szent István király újjcsont-ereklyéjét őrzik. Az ereklye érkezése óta annak tiszteletére minden évben megtartják a maconkai búcsút. A templom szomszédságában az országban is egyedülálló 15 méteres magasságú kettős keresztet körülöleli a 64 Vármegye park. A templom, a templomudvar, a vármegye park turisztikai attrakcióként méltó helyszínként szolgálja a település állami-helyi ünnepei megrendezését.Az apostoli nagykereszt köré a hatvannégy vármegyét jelképezve ugyanennyi palóc kopjafa áll. A kopjafa kemény, szikár, magyar tölgyből készül, amire a megyék körvonala van fából kivágva és ráerősítve, emellett egy fém gravírozott tábla is felkerült rá, az örökbefogadó nevével.

Tsitári forrás – Mária kegyhely (Hont)

Drégelypalánk és Hont között, a 2. számú főúttól kb 1 km-re található a Tsitári forrás, Kutyika, és a kegyhely, a Csitári kápolna, mely a forrás miatt ismert zarándokhellyé vált. A Tsitári források közelében már a középkorban két kápolna állt, s állítólag Drégely várából is idejártak imádkozni a "titokzatos alagúton át". A legenda szerint a kápolna melletti forrás csodatévő vizétől már sokan meggyógyultak. A csitári búcsújáróhely történetét kutatók akadtak egy 1859-es feljegyzésre, melyben a község akkori plébánosa közölte a hírt, miszerint a Tsitárban, a malom közelében lévő forrásnál a Boldogságos Szűz Mária többször is megjelent, és csodálatos gyógyulások történtek. Hont községben 27 ilyen esetre emlékeznek. 1977-ben VI. Pál pápa apostoli áldását küldte a kegyhelynek, s mindazoknak, akik e helyen a papi hivatásokért is imádkoztak. A Csitári főbúcsú ideje Áldozó-csütörtök. Elsősorban hitünk felfrissítéséért és megszilárdításáért meg a tiszta szívből jövő fohászokért érdemes ide elzarándokolni.

Szent-Györgyi Albert szobor és emlékhely (Terény)

Szent - Györgyi Albert, az első magyar Nobel - díjas tudós gyermekkorának színhelye volt a kiskéri kúria, amelynek épületegyütteséből csak az uradalmi magtár maradt meg. A Szent - Györgyi Albert centenárium alkalmával 1993. szeptember 16-án, a tudós 100. születésnapján, a falu lakossága egy róla elnevezett utat adott át, a faluban emlékművet állított, a magtár épületnél emléktáblát avatott a nagy tudós tiszteletére. A harangláb stilizált hajó szimbóluma, amely két nép (magyar-szlovák) közötti barátságot jelképez. 2002-ben a szoborparkban felavatták Párkányi - Raab Péter szobrászművész által készített, Szent - Györgyi Albert professzor mellszobrát, melyet 2003-ban eltulajdonítottak. A szobor újraöntésére jótékonysági koncertet szervezett az Önkormányzat.