A kazári viselet jellegzetességét a vállat hangsúlyozó bő ingujj és vállkendő a térd alá érő és a csípőt kiemelő azt kerekké formáló sokszoknya és a csizma határozza meg. Az öltözet meghatározó, jellegadó eleme az asszonyok egyedi, csak a falura jellemző sokrétegű fejviselete, amely életkor és alkalom szerint változó. A menyecskék 30 éves korukig több részből álló nagyféketőket hordtak nagyünnepeken, ilyen az aranycsipke-, az üst-, és a rózsásfékető. A kisféketőket, közvasárnapon hordták. A 30 éven felüli asszonyok több rétegben egyedien megkötött és díszített kendőt viseltek. Ünnepeken nyakukba gyöngysorokat tettek. A szabott pendely fölé 5-6 vasalt kikeményített alsószoknyát hordtak. Erre került a változatos anyagú lajbitos (mellényes) szoknya. Nevét a szoknyarészhez varrt lajbiról kapta, ami szintén kazári jellegzetesség. A szoknyát viselték felszúrva is. A szoknya elé bő vagy szűk gangát (vászon anyagú díszített kötény)vagy surcot (klott anyagú díszítetlen kötényt) kötöttek, nagyünnepekkor pedig kecelét, ami fekete klott vagy festő anyagú, ráncolt anyagú a szoknyát majdnem körülérő, ráncolt, bő nagyünneplő kötény neve Lábbeli eleinte nem volt, mezítláb játak, majd megjelent a piros csizma, ezt később felváltotta a fekete csizma.