Rimócon található az a magángyűjtemény, melyet Kiss Bertalanné hozott létre, akinek anyai nagymamája és édesanyja még azon generáció tagjai voltak, akik élethosszon keresztül viseletet hordtak. S nem csak hordták, de számos olyan tudásnak a birtokában voltak, melyekkel saját és családjuk ruhatárát alakítani tudták. Rozika néni tehát egy varrni, hímezni, rojtozni, ráncolni tudó és szerető családban nevelkedett. Már kisiskolás korában, a játékbabáinak ruházatán olyan gyakorlatra tett szert, mely tizenéves korára nem csak alkalmassá tette őt a saját viseletének elkészítésére, hanem gondolkodó, újító alkotóvá is fejlesztette. Viselet iránti szeretete gyermekei születése után sem hagyott alább, hisz az 1980-as évektől örömmel készítette fel lányát Máriát, és fiát Tamást a rimóci Máriás közösségben való szolgálatra. Arra a felelősséggel teljes feladatra, ahol a népi vallásosság mellett hangsúlyos szerepe volt a viseletnek is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy viseletkészítő tudásának híre átlépje szülőfaluja határait. Mára nem csak tucatnyi magánszemély, hanem számos néptánccsoport is büszkélkedhet munkája gyümölcsével, melynek méltó elismeréseként 2023-ban megkapta a Népművészet Mestere kitüntető címet.
Rozika néni férjével, Kiss Bertalannal 2000-ben vásárolta azt a rimóci parasztházat, melyben saját viseletörökségét kiállítássá rendezve, 2009-ben megnyitotta néprajzi gyűjteményét az érdeklődők előtt. A családi hagyatékban lévő bútorokat életnagyságú babákkal kiegészítve 3 helyiséget rendezett be. Így a „Bölcsőtől a sírig” című állandó kiállítás összesen mintegy 40 m2-nyi területén 20 db életnagyságú és 19 gyermek méretű babán került elhelyezésre a négy generáción átívelő viseletkincs. A tárlat több szempontból is unikális, s épp ezért emelkedik a hasonló tartalmú kiállítások fölé. Egyfelől olyan családi örökséget konzervál, melyben számos ruhadarab kurrens viseleti elem. Másfelől, időben mintegy 150 esztendőt felölelve páratlanul gazdag korpuszra enged következtetni. Harmadrészt a tulajdonos személye bizonyítja, hogy a palóc etnokulturális térben Rimóc (és a vele egy viseleti egységet alkotó települések - ti. Nógrádsipek, Varsány, Nagylóc, Hollókő) hangsúlyos helyet foglal el organikus viseletével, vallásosságával, szokásrendjével.
Kiss Bertalanné Rozika néni több mint másfél évtizede alapított néprajzi gyűjteménye a közelmúlt médiafigyelmének köszönhetően ráirányította a figyelmet vármegyénk egyéb értékei mellett arra a népviseleti hagyományra, mely mai napig élő, s a Kárpát medencében is kiemelkedőnek mondható kulturkincs.