Ma is a település látképének meghatározó eleme a volt vármegyeháza a két kaputoronnyal, az ezeket összekötő, lőréses kőfallal és a háromosztatú főkapuval; utóbbi Szügy címerében is látható. Az egykori telken épült fel a község iskolája és óvodája, a volt vármegyeházának otthont adó kastély maradványai mögött. Az 1804-ben lebontott régi épület alapfalai a 18. század első felének jellegzetességeit mutatják, a négy sarkán torony állt. Az idő tájt még lehetett attól tartani, hogy a török visszatér, ezért az úrilakokat szükség esetén bástyaként használható saroktornyokkal építették. A régi épület boltíves pincéje is megmaradt. Előbbiek mellett néhány régi falrészlet és a kapuzat is a mai napig áll az egykori épületegyüttesből. A csaknem négy évtizedes vármegyeszékhelyi rang jelentős helyet foglal el a szügyi identitásban és a hagyományok terén is. Az egykori kastély parkja természetvédelmi terület, ékessége egy, a főkapu tengelyében álló óriás hársfa.
A vármegyeház építése az egykor Szügyben földbirtokos Trajtler családhoz kapcsolódik. „Az 1740-es évek végén kezdődött az építkezés (…). Ekkor kereste meg az építtetőket Grassalkovich Antal főispán, hogy így, befejezés előtt mindenestől adják el vármegyeház céljára, mivel a megyének nincs megfelelő épülete gyűlései, ítélőszékei megtartásához, valamint levéltárnak és börtönnek. Az üzlet létre is jött. (…) Szügy három évtizedig volt Nógrád vármegye székhelye, de ábrázolása nem maradt fenn, ismert viszont 1785-ből az alaprajza, amelyen az emeleti helyiségeket is ábrázolták. 1790-ben a vármegye Balassagyarmatra tette át székhelyét, ezért az épületeket bérbe adták. 1804-ben a központi épületet lebontották.” (Forrás: Hausel Sándor: Szügy története, 2001.)
Ma a nyugati őrtorony (A-épület) az önkormányzati hivatalnak ad otthont, így a közigazgatási funkció megmaradt. A keleti őrtorony (B-épület) a községi könyvtárnak ad otthont és irodák találhatók benne. A 2020-as években a teljes felújítás megtörtént, illetve rövidesen befejeződik, Szügy önkormányzata a pályázati lehetőségek mellett nem kevés önerőt is felhasznált a kivitelezéshez. A felújítások során végig törekedtek az eredeti állapotok visszaállítására, így például a kapuzat is vörösréz lemezfedést kapott. A felújításoknak és a működő funkcióknak köszönhetően nem csak az épületek kihasználtsága biztosított, hanem az eredeti látkép megőrzése is.
A volt vármegyeháza mögött álló általános iskola és óvoda gyermekintézményként szintén fontos a helyi identitás kialakítása és megerősítése szempontjából, hiszen a gyerekek naponta lépnek be a régi, évszázadok üzeneteit hordozó kapuzaton, játszhatnak az egykori vármegyeháza alapfalai között. Az A-épület, a polgármesteri hivatal mellett kialakított zöldterület is a Vármegyeháza park nevet kapta 2023-ban. A volt kastélypark természetvédelmi terület, segíti a környezetbarát szemlélet kialakítását, hiszen a lakott területekre jellemző, több tucat madárfaj előfordul itt, könnyen meg is figyelhetők, elsősorban a téli etetésnek köszönhetően. Az iskolai kazánház kéményén fehér gólyák is költenek, életüket web-kamerán keresztül bárki követheti. Szügy madárbarát településként a jövőben tovább erősítheti természetbarát szerepkörét.