Vizslás község története többszáz évre vezethető vissza, ennek a múltnak ma is áll egy élő tanúja: az újlaki településrészben található tölgymatuzsálem.

Vizslás-Újlak északi végétől rövid sétát követően érhető el a Kökényesi-völgy bejárata. A völgy egy része 1977 óta helyi védettségű természeti terület. A különleges természetiadottságú  patakvölgyben található a kocsányos tölgy tanúfa, mellette pedig több 100 év körüli tölgy, kőris tarkítja a fűz és nyár ligeterdőt. A Kökényesi-völgy környezete fás legelő jellegű, melyben különlegesen nagy értéket képvisel ez a tölgy matuzsálem, amely 511 centméteres törzskerületével, 30 méter koronaátmérőjével és 20 méter feletti famagasságával hirdeti a természet semmivel össze nem hasonlítható szépségét.

E különleges faegyed az Ipoly Erdő Zrt. Kelet-Cserháti Erdészetének kezelésében áll. Az erdészet kiemelt feladatának tekinti a faóriás környezetének folyamatos felügyeletét, gondozását. A fa tövében pad és asztal várja az erre látogatót egy kis pihenésre, a nagy idők nagy tanújával való találkozásra. Ez a környék ideális pihenő- és kirándulóhely. Főleg kora tavasszal jelent nagy élményt a terület bejárása, mivel ilyenkor a tavaszihérics szőnyegszerűen borítja a területet.

A matuzsálemet a helyiek Petőfi-fa néven ismerik, a monda szerint Petőfi Sándor, Salgó várának meglátogatása során betért a falu szélén álló Kutyakaparó csárdába. A helyiek szerint a költő a közelben lévő öreg tölgyet is felkereste, hiszen tudnivaló, hogy imádta az öreg tanúfákat. Azt nem tudjuk, hogy ennek mennyi a valóság alapja, de az biztos, hogy a helyi lakosság nagy becsben tartja ezt az ősi fát, hiszen élő tanúja az őseik természeti körülményekkel és a megélhetésért vívott küzdelmének.

A Vizslás-Újlak területén álló több, mint 300 éves kocsányos tölgy természeti örökségünk páratlanul fontos része, amely természeti, történeti és gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű, méltó arra, hogy ezt a páratlan kincset megőrizzük az utókornak.