A 626 méter magas Nagy-Szilváskő területén a természeti folyamatok és az emberi tevékenység következtében kialakult látványosságok különleges tárháza található. Vulkáni működés során keletkezett a sziklagerinc, körülötte tanösvényt alakítottak ki. Láthatók itt egyebek között a riolittufára települő, a Nógrádi-szénmedence alsó, III. telepe, a szén kitermeléséhez kihajtott tárók felszakadásainak nyomai, lávafolyásból keletkezett bazaltoszlopok, a központi vulkán megmaradt kürtője a 20-25 m magas bazaltoszlopokkal, a szénbányászat hatására keletkezett hasadékok és az ezekből nyíló ún. konzekvencia-barlangok. A természet évmilliókkal ezelőtt már befejezte a Szilvás-kő megalkotását. Értékeinek közkinccsé tételében emberi tudásra volt szükség. Ennek következtében Szilvás-kő környékének értékei már felszínre kerültek és a kutatók (barlangászok, geológusok stb.) kitartó munkájának köszönhetően feldolgozásuk is megtörtént A terület éppen komplexitása miatt tekinthető jelentős értéknek: a relatíve kis területen földtani, vízföldtani, konzekvencia barlangtani, bányászattörténeti elemek alkotnak szerves egységet. Egy körtúra segítségével ismereteket szerezhetünk a tengeri üledékképződésről, a különböző vulkáni működésekről és áttekinthetjük a kő- és szénbányászat folyamatát és máig kiható hatásait A Szilvás-kő csúcsáról betekintést nyerhetünk a Karancs-Medves vidék jellegzetes tájelemeibe.