A maconkai Szent István templom

Bátonyterenye műemlékei közül legjelentősebb a magyar középkori építészet és festészet
szempontjából az egykori Maconka község temploma.
Építészeti formái utalnak középkori eredetre. Felépítését tekintve a templom román stílusú,
gótikus egyenes záródású szentéllyel. A templom falai méternyi vastagságúak. A templom
belsejének bal oldalán piros ornátusban pásztorbottal a kezében püspök, mellette keresztet
tartó férfi alakja látható, alattuk egy halott képe. A diadalív jobb oldalán két alak látható, az
egyik mérleget tart a kezében. A szentélyben díszes keretezésben Mária képe látható, aki a
freskón köpönyegét oltalmazóan tárja a férfiak, nők, püspökök felé. A jobb oldalon
evangéliumos könyvet tartó apostolok: Péter és Pál vannak megfestve. Fölöttük látható a
sírban lévő Krisztus alakja két ember társaságában, akik Mária és Szent János apostol. A kis
falusi templom a XIII. században épült román stílusban, egyhajós egyenes záródású
szentéllyel. Festményei és falképei 1280 táján, illetve a XIV-XV. század fordulójáról
származnak. A XX. században régészetileg és műemlékileg feltárták. A középkori freskói
többek között a korabeli hitvilág Mária kultuszát örökítik meg.
A templom középkori freskóit Orosz László maconkai festőművész fedezte fel, restaurálása
ezután kezdődött meg a múlt század második felében.
2007. október 7-én került a templomba első királyunk középső ujjcsontja, így megyénkbe is
került egy Szent István ereklye.
A kis templom kora, freskói és első királyunk ereklyéje miatt, Maconka, Bátonyterenye és
Nógrád megye egyik büszkesége.