Hollókő vára és néprajzi értékei

Hollókő vára: A várat a Kacsics-nemzetség Illés ágának tagjai a tatárjárás után kezdték építeni
a falu melletti sziklára. Először egy 1310-ben kelt oklevél említi Castrum Hollokew néven.
A körülbelül 400 méter magas sziklán lévő vár a természeti adottságok miatt szabálytalan
alakzatban épült. A levegőből a vár olyan, mint egy csigaház, amelynek központja az
ötszögletű öregtorony. 1270 körül ehhez hozzákapcsoltak egy palotaszárnyat is.
A 15. században a vár újabb részekkel bővült: a farkasveremmel, felvonóhíddal megerősített
rendszer védte a felső várat, amely végül 1552-ben nem tudott ellenállni a töröknek. A királyi
seregek 1593 őszén, Prépostvári Bálint egri főkapitány tárgyalásainak eredményeképpen
ágyúlövés nélkül vették vissza. 1701-ben I. Lipót több más várral együtt elrendelte Hollókő
lerombolását, de ezt ekkor még nem tették meg. 1711-ben az ország békéjére és az ország
nehéz anyagi helyzetére tekintettel a vár bejáratait, hídjait és a külső várudvar szakaszait
elbontották, így a vár elkerülte a teljes lerombolást. 1718-ban már romként említették.
A vár feltárását 1966-ban kezdték el. 1996-ban adták át a várat, és nyitották meg a kiránduló
közönség számára. A várban 2014 nyarán felújítások kezdődtek. A Hollókői Vár a
Magyarország területén található várak közül egyedülállóan mutatja be a 13. századi
várépítészet jellegzetességeit. Nógrád megye legépebben fennmaradt vára.
Templom: A világörökségi falu jelképe, fatornyos – az Ófalu közepén álló elhelyezkedése,
külleme épület meghatározó a településen. Egyszerű, hosszúkás, téglalap alaprajzú, vályoggal
vegyes terméskőből épült. A falu templomot épített az 1862-ben már itt állt gúlasisakos
toronyhoz. A harangtorony a korábbi templom dongaboltozatú szentélye fölött emelkedik,
nyugat felé hajót építettek hozzá, ezáltal a szentély a templom előterévé alakult. A keleti
homlokzat előtt álló torony földszintje kőalapozású, kisméretű vályogtéglából, emelete fából
épült, szintenként keskenyedő, zsindelyezett deszka eresz-párkányokkal, félkörívvel záródó
zsalus ablakokkal. A restaurált Szent Márton oltárkép, a Pieta, és a népi ihletésű fából készült
Krisztus. A Szent Márton védelmébe ajánlott épület az 1970-es években zsindelytetőt,
karzatot, és egységes stilizált berendezést kapott.
Népviselet: Hollókő egyik legizgalmasabb sajátossága a népviselete, amit nemcsak az
idősebbek öltenek magukra előszeretettel, elsősorban az ünnepek alkalmával, például
húsvétkor vagy pünkösdkor, hanem a fiatalok is, akár családi eseményekre, esküvőkre is!
A férfiakra szűk fekete nadrág és csizma, gyolcsing, a derekukra szalag, a fejükre fekete
pörgekalap kerül ilyenkor, a nőkre pedig megszámlálhatatlan, díszes szoknya. Régen a
hétköznapokban ugyan csak kettőt hordtak, de ünnepnapokon 7-8 alsószoknya is került a szép
selyem vagy kasmír szoknya alá, sőt a lányok a vasalt alsószoknyából akár tizenötöt, húszat is
magukra húztak. A szoknyák fölé általában gazdagon hímzett selyem kötényke, felülre csipke
ingváll és díszes rojtokkal szegélyezett vállkendő is dukált. Sőt, régen a lányok pántlikát
viseltek varkocsba kötött hajukban, az asszonyok pedig gyöngyös főkötő fölött rojtos
selyemkendőt.
Babamúzeum: A múzeumot Török Tibor hozta létre 2001-ben, a Keszthelyen már létező,
jóval nagyobb és több népviseletet bemutató babamúzeum mintájára. Hollókő Ófalujában
mintegy 200 porcelánbabán láthatjuk a palócság népviseleteit, tökéletes néprajzi hűséggel
ábrázolva, arányosan lekicsinyítve.