Szent István király római katolikus templom (Cserhátsurány)

A falunak már 1295-ben plébánosa és így temploma is volt. Fél évszázaddal később, akkori
ura: a Csór nembeli Gönyüi Tamás lipóti ispán építtette a ma is meglévő templomot, s amikor
1344-ben Erzsébet anyakirálynő kíséretében Nápolyban járt, az újonnan épített Esztergom
egyházmegyei Szent Tamás apostolról nevezett surányi, valamint a váci egyházmegyei
"kedei" (ma Szarvasgede) és "bágioni" (ma Kisbágyon) templomai részére búcsúengedélyt
kért és kapott. Chobot a templom építését – nyilván sajtóhiba következtében – 1544-re teszi,
és Szent István király tiszteletére szenteltnek mondja. Az 1344 körül épített, kisméretű
gótikus templom keletelt, boltozott és egyhajós volt, a nyolcszög három oldalával záruló
szentéllyel és erős, nagy nyugati toronnyal rendelkezett. Lux Kálmán 1934-ben átépíttette,
ekkor csak tornya, szentélye és északi hajófala maradt a régi, de a hajó déli falát lebontották, s
hozzá háromosztású hajót építettek. Az így kibővített gótikus templom műemlék. A részben
átalakított mellékoltár kora barokk, a XVII. század végéről.