Értékeink

Épített környezet

A maconkai Szent István templom

Bátonyterenye műemlékei közül legjelentősebb a magyar középkori építészet és festészet
szempontjából az egykori Maconka község temploma.
Építészeti formái utalnak középkori eredetre. Felépítését tekintve a templom román stílusú,
gótikus egyenes záródású szentéllyel. A templom falai méternyi vastagságúak. A templom
belsejének bal oldalán piros ornátusban pásztorbottal a kezében püspök, mellette keresztet
tartó férfi alakja látható, alattuk egy halott képe. A diadalív jobb oldalán két alak látható, az
egyik mérleget tart a kezében. A szentélyben díszes keretezésben Mária képe látható, aki a
freskón köpönyegét oltalmazóan tárja a férfiak, nők, püspökök felé. A jobb oldalon
evangéliumos könyvet tartó apostolok: Péter és Pál vannak megfestve. Fölöttük látható a
sírban lévő Krisztus alakja két ember társaságában, akik Mária és Szent János apostol. A kis
falusi templom a XIII. században épült román stílusban, egyhajós egyenes záródású
szentéllyel. Festményei és falképei 1280 táján, illetve a XIV-XV. század fordulójáról
származnak. A XX. században régészetileg és műemlékileg feltárták. A középkori freskói
többek között a korabeli hitvilág Mária kultuszát örökítik meg.
A templom középkori freskóit Orosz László maconkai festőművész fedezte fel, restaurálása
ezután kezdődött meg a múlt század második felében.
2007. október 7-én került a templomba első királyunk középső ujjcsontja, így megyénkbe is
került egy Szent István ereklye.
A kis templom kora, freskói és első királyunk ereklyéje miatt, Maconka, Bátonyterenye és
Nógrád megye egyik büszkesége.

Patak épített örökségei (Háromlyukú-kőhíd, Nepomuki Szent János kápolna, Szent Anna kápolna)

Háromlyukú-kőhíd: Patak községben, a középkorban fontos utak keresztezték egymást, s a
kőhíd helyén előzőleg erős, gerendákból ácsolt híd állt. A mai kőhidat 1799-ben a vármegye
közgyűlésének határozatára kezdték építeni, mellvédjét később emelték. Késő barokk
stílusban készült a Derék-patak fölé épített műemlék kőhíd, három félköríves nyílással,
melyeket téglalap alakú bemélyedő tükör foglal egy keretbe. A középső nyílás zárókövén
évszám: 1800, felette vízköpő található. 1815-ben javították. Háromnyílású, 3,45-3,5-2,6
méter fesztávú boltozatokkal. Teljes hossza 22 méter, pályaszélessége 5 méter. A híd anyaga
romhányi homokkő.
Nepomuki Szent János kápolna: A Derék-patak hídja mellett, saroktelken, szabadon álló,
kisméretű kápolna, a községet 1859-ben elpusztító árvíz emlékére épült 1860-ban.
Nyeregtetős, bejárati homlokzatán törtívű oromzat, a tető másik vége lekontyolt. A kisméretű
kápolna szélessége 3,5 méter, hossza 4, 25 méter. A homlokzatot a körbefutó, kihajló párkány
fölötti barokk oromzat zárja le, efölött ovális alakú, keretetlen ablak nyílik. Belső tere
boltozott. Az oldalfalak díszítés és ablak nélküliek, a szentély szegmentíves záródású. A belső
teret kolostorboltozat fedi, egyszerű fa oltárán Nepomuki Szent János szobor áll.
Szent Anna kápolna: Az 1800-as évek elején kolera-járványban meghalt Anna nevű
leánygyermek tiszteletére építette a Jankó család és egy bekeretezett Szent Anna képet tettek
bele. A kápolna 1912-ben összedőlt. Újjáépítését Csejk János falubíró rendelte el, hogy az
összedőlt kápolna helyére egy újat kell építeni. A nagyobb Szent Anna kápolnát 1914-ben
szentelték fel ünnepélyes keretek között. A II. világháborúig évente két alkalommal volt itt
mise: Keresztjáró napokkor és Szent Anna ünnepén. 1938-ban, amikor a falu templomát
tatarozták hónapokig volt itt mise. Az I. és a II. világháború idején imádkozó hely volt.
Újabban csak litániát tartanak itt Szent Anna napján és ekkor köszöntik itt a nagymamákat is.
2002-ben homlokzata felújításra került.

A szandai Máriácska-káponka

A kis kápolna (káponka) egy meszelt vályog épület zsindellyel fedett sátortetővel, tetején
kereszttel. A 125 éves „házacska” az öltöztetett Mária-szobor lakóhelye. A fából készült
öltöztethető kegyszobor jellegzetessége, hogy az egyházi ünnepek színeinek megfelelő színű
ruhába öltöztetett „gondozónője”, pl.: Adventkor lila, Pünkösdkor piros, Nagyböjtben fekete,
Húsvétkor fehér, Mária ünnepen világoskék, rózsaszín.
Varga Jánosné (Kis Verona) 1883 telén különös álmot látott, amely szerint a terényi templom
padlásán összeégett Mária szobor van. Álmában a Szűzanya arra kérte, hogy vegyék le a
padlásról a szobrot és tegyék méltó helyre. Valóban megtalálták a szobor maradványt,
amelyet felújítattak és 1981-ben kápolnácskát építettek számára az út szélén, hogy az arra
járók ott imádkozhassanak. Számos csodás és tanulságos történet fűződik a szoborhoz. A
szandai káponka legteljesebb körű leírása, néprajzi kutatása és annak rögzítése Dr. Limbacher
Gábor nevéhez fűződik, az ő kezdeményezésére került a káponka másolata a balassagyarmati
Palóc Múzeum Skanzenjében. A „Máriácska” jelenlegi gondozója az álomlátó Kiss Verona
testvérének dédunokája. Ez a megbízatás a családon belüli női hozzátartozók „öröksége”.
Nem csak az öltöztetést végzi, ő készíti az újabb ruhákat a felajánlásokból és rendben tartja a
káponka környezetét. Déska Jánosné (Kiss Erzsébet) már elmúlt 70 éves, de a szolgálatot
fiatalos lelkesedéssel, szeretettel látja el. Reméljük, még sokáig úgy az Égik, mind a Földiek
megelégedésére.

Hollókő vára és néprajzi értékei

Hollókő vára: A várat a Kacsics-nemzetség Illés ágának tagjai a tatárjárás után kezdték építeni
a falu melletti sziklára. Először egy 1310-ben kelt oklevél említi Castrum Hollokew néven.
A körülbelül 400 méter magas sziklán lévő vár a természeti adottságok miatt szabálytalan
alakzatban épült. A levegőből a vár olyan, mint egy csigaház, amelynek központja az
ötszögletű öregtorony. 1270 körül ehhez hozzákapcsoltak egy palotaszárnyat is.
A 15. században a vár újabb részekkel bővült: a farkasveremmel, felvonóhíddal megerősített
rendszer védte a felső várat, amely végül 1552-ben nem tudott ellenállni a töröknek. A királyi
seregek 1593 őszén, Prépostvári Bálint egri főkapitány tárgyalásainak eredményeképpen
ágyúlövés nélkül vették vissza. 1701-ben I. Lipót több más várral együtt elrendelte Hollókő
lerombolását, de ezt ekkor még nem tették meg. 1711-ben az ország békéjére és az ország
nehéz anyagi helyzetére tekintettel a vár bejáratait, hídjait és a külső várudvar szakaszait
elbontották, így a vár elkerülte a teljes lerombolást. 1718-ban már romként említették.
A vár feltárását 1966-ban kezdték el. 1996-ban adták át a várat, és nyitották meg a kiránduló
közönség számára. A várban 2014 nyarán felújítások kezdődtek. A Hollókői Vár a
Magyarország területén található várak közül egyedülállóan mutatja be a 13. századi
várépítészet jellegzetességeit. Nógrád megye legépebben fennmaradt vára.
Templom: A világörökségi falu jelképe, fatornyos – az Ófalu közepén álló elhelyezkedése,
külleme épület meghatározó a településen. Egyszerű, hosszúkás, téglalap alaprajzú, vályoggal
vegyes terméskőből épült. A falu templomot épített az 1862-ben már itt állt gúlasisakos
toronyhoz. A harangtorony a korábbi templom dongaboltozatú szentélye fölött emelkedik,
nyugat felé hajót építettek hozzá, ezáltal a szentély a templom előterévé alakult. A keleti
homlokzat előtt álló torony földszintje kőalapozású, kisméretű vályogtéglából, emelete fából
épült, szintenként keskenyedő, zsindelyezett deszka eresz-párkányokkal, félkörívvel záródó
zsalus ablakokkal. A restaurált Szent Márton oltárkép, a Pieta, és a népi ihletésű fából készült
Krisztus. A Szent Márton védelmébe ajánlott épület az 1970-es években zsindelytetőt,
karzatot, és egységes stilizált berendezést kapott.
Népviselet: Hollókő egyik legizgalmasabb sajátossága a népviselete, amit nemcsak az
idősebbek öltenek magukra előszeretettel, elsősorban az ünnepek alkalmával, például
húsvétkor vagy pünkösdkor, hanem a fiatalok is, akár családi eseményekre, esküvőkre is!
A férfiakra szűk fekete nadrág és csizma, gyolcsing, a derekukra szalag, a fejükre fekete
pörgekalap kerül ilyenkor, a nőkre pedig megszámlálhatatlan, díszes szoknya. Régen a
hétköznapokban ugyan csak kettőt hordtak, de ünnepnapokon 7-8 alsószoknya is került a szép
selyem vagy kasmír szoknya alá, sőt a lányok a vasalt alsószoknyából akár tizenötöt, húszat is
magukra húztak. A szoknyák fölé általában gazdagon hímzett selyem kötényke, felülre csipke
ingváll és díszes rojtokkal szegélyezett vállkendő is dukált. Sőt, régen a lányok pántlikát
viseltek varkocsba kötött hajukban, az asszonyok pedig gyöngyös főkötő fölött rojtos
selyemkendőt.
Babamúzeum: A múzeumot Török Tibor hozta létre 2001-ben, a Keszthelyen már létező,
jóval nagyobb és több népviseletet bemutató babamúzeum mintájára. Hollókő Ófalujában
mintegy 200 porcelánbabán láthatjuk a palócság népviseleteit, tökéletes néprajzi hűséggel
ábrázolva, arányosan lekicsinyítve.

A berceli kastélyok és kúriák

A délnémet neogót stílusban épült a Kállay-kastély. Ma egy magyar és egy francia
magántulajdonban van és szállodaként működik, tréning színhelyéül is használják a kastélyt.
A BODOR Kastély Bercel legrégebbi kastélya a XVII. század végén a Bene-Teichmann
kastély. A négy saroktornyos korabarokk kastély ma magántulajdonban van.
A Berczely-kúria a Berczelly család által a XIX. század közepén építtetett késő klasszicista
Berczely-kúria. Ma a Rehabilitációs Intézet és Ápoló-Gondozó Otthon működik benne.
A Csengey kúria a XVIII. század végén épült. Évekig az Erdészet tulajdona volt, ma azonban
magánkézben van.
A Marschall kúriát a thüringiai eredetű nemesi család, a Marschallok 1880-ban vásárolták
meg. Ma a működtetett Rehabilitációs Intézet és Ápoló-Gondozó Otthon. működik benne.
A Mühlrád-kúria egy földszintes későbarokk épület, mely 1782-ben épült. Magántulajdonban
van.
A Pápay-kúria az 1810-es években épült. Magántulajdonban van.

Érsekvadkerti kálvária és a Búcsúzó-kápolna

Érsekvadkert település egyik nevezetessége, az 1904-ben felszentelt Kálvária-kápolna a 14
stációval és Búcsúzó-kápolnával, amely adományból épült fel. A Kálvária dombon található
Búcsúzó (Búcsúztató) kápolna nevét a fából faragott szoborjelentről kapta. Jézus elbúcsúzik
édesanyjától, ahogy tanító útjára indul. A szép, fából faragott domborművön a három
Napkeleti bölcs és egy szolga alakja látható, amely jelzi, hogy Jézus tanítása minden fajú és
minden rangú emberhez szól. A domborművet 1905-ben Krauser József selmecbányai
szobrászművész készítette. A helyi elbeszélések szerint a háborúba vonuló fiatalok itt a kis
kápolnánál búcsúztak el szüleiktől.

Szent István király római katolikus templom (Cserhátsurány)

A falunak már 1295-ben plébánosa és így temploma is volt. Fél évszázaddal később, akkori
ura: a Csór nembeli Gönyüi Tamás lipóti ispán építtette a ma is meglévő templomot, s amikor
1344-ben Erzsébet anyakirálynő kíséretében Nápolyban járt, az újonnan épített Esztergom
egyházmegyei Szent Tamás apostolról nevezett surányi, valamint a váci egyházmegyei
"kedei" (ma Szarvasgede) és "bágioni" (ma Kisbágyon) templomai részére búcsúengedélyt
kért és kapott. Chobot a templom építését – nyilván sajtóhiba következtében – 1544-re teszi,
és Szent István király tiszteletére szenteltnek mondja. Az 1344 körül épített, kisméretű
gótikus templom keletelt, boltozott és egyhajós volt, a nyolcszög három oldalával záruló
szentéllyel és erős, nagy nyugati toronnyal rendelkezett. Lux Kálmán 1934-ben átépíttette,
ekkor csak tornya, szentélye és északi hajófala maradt a régi, de a hajó déli falát lebontották, s
hozzá háromosztású hajót építettek. Az így kibővített gótikus templom műemlék. A részben
átalakított mellékoltár kora barokk, a XVII. század végéről.

Kishartyán római katolikus temploma

Az oldalvölgy kis nyúlványán álló templomot a XIV. század végén vagy a XV. század elején
építették. Az egyhajós templom nyugati homlokzatán, középen kifelé hajlított barokk zárókővel
ellátott kapu látható, felette barokk ablak, efelett pedig egyszerű, sima, barokk oromzat,
közepén üres fali fülkével. A homlokzat lizénás tagolású. A templom déli oldalán négy
mérműnélküli gótikus ablak található, melyek közül a két első alacsonyabb helyen, mint a
harmadik és a negyedik. Az utolsó a régi gótikus szentély egyetlen ablaka. A jobboldalon még
a szentély beugrása látható és a volt diadalív helye. A szentély felett eredetileg dongaboltozat
volt. Látható két konzolkő, melyek közül az egyik északnyugati a másik délkeleti irányba
található. Ábrázolásuk egyszerű, de nagyon jellemző: egy öreg és egy ifjú király feje látható.
Valószínűleg Szent István és Szent Imre – egyes állítások szerint két török vezér – arcképét
ábrázolja. 1712-ben leverték a bordásboltozatot, sík menyezettel fedték, nyugat felé bővítették
és orgonakarzatot kapott. Ugyanekkor épült a nyugati homlokzat is. 1735-ben restaurálták, de
1761-ben már elhanyagolt állapotban volt. Restaurálták még 1936-ban és 1975-ben is, amit a
homlokzaton lévő felirat bizonyít. 2000-ben a templom tetőszerkezetét felújították és új, piros
színű palával fedték.

A litkei Szent Kereszt Római Katolikus Templom Szent János mellékoltára, valamint a szentélybéli feszület és a Szűz Mária

A litkei, 1766-ban épült műemlék templomban a diadalív melletti, XVIII. századból származó Szent János mellékoltár rokokó stílusú, fából készült, gazdagon díszített, több szintes fal. Szélessége 55 cm, hosszúsága 250 cm, magassága 500 cm. Ez a szószékoltár.

A templomban két hordozható feszület található. Mindkettő eredete a XVIII. század, s mind a mai napig fontos szerepet töltenek be az egyházi szertartásokban. A kisebb, körmeneti feszület fából készült, finomban megmunkált, szép, aranyozással díszített, a keresztszár végei három karélyosak. A hosszabb függőleges száron két faragott „rózsa” szerű dísz látható. A kereszten lévő Krisztus testének arányos megjelenítése tanult és hivatásos mesterek munkájára utal. A szentélyben felakasztva látható nagyobb méretű feszület is a XVIII. századból való. Összehasonlítva az előbbi feszülettel, szembetűnő különbséget láthatunk. Az utóbbi egyszerű, fából készült feszületen díszítés, aranyozás nincs, csak a keresztszárak vége a körmeneti feszülethez hasonlóan három karélyos.

Szécsény várának és egykor városfalának, tornyainak, kapuinak maradványai

Szécsény vára a magyar és az európai történelem egyik legfontosabb emléke, hiszen évtizedekig ez az erődítmény volt a magyar végvárrendszer központja, innen irányították a török elleni védekezést elődeink. Építésének pontos ideje nem ismert, egy 1461-ben keltezett oklevél már megemlékezik róla.  A vár kertjében állt Rákóczi fejedelem híres ORSZÁGSÁTRA, ahol 1705-ben, a szécsényi országgyűlésen, a magyar rendek vezérlő fejedelmükké választották II. Rákóczi Ferencet. A vár nemcsak történelmi múltja miatt érdemli meg a köz figyelmét, hanem a környezet páratlan szépsége miatt is. A várban elhelyezkedő Ferences kolostor komolyságát, monumentalitását, kecsesen ellenpontozza a várkert finom, költői szépsége. Szécsényt 1334-ben Károly Róbert ruházta fel ugyanazokkal a jogokkal, amelyeket Buda polgárai korábban megkaptak, így ezt követően Tamás vajda várfalakat építhetett a település köré. A királyi oklevél birtokában a falakat tornyokkal és bástyákkal is megerősíthették. A külső tornyokkal, széles árkokkal és palánkkal erősített várból máig fennmaradt a gyönyörű északnyugati bástya, melynek teraszáról messze, egészen a Tátráig elláthat a szemlélődő. Ma is látogatható a félelmet árasztó 10 méter átmérőjű északkeleti tömlöcbástya is, valamint a 2012-ben felújított déli és keleti városfal, melyeket egy csodálatos rondella köt össze.

A homokterenyei Szent Márton templom

A templom igen régi, egyes részei a XIII. századból maradtak fenn. Az ősi román épületet a XV. században gótikus stílusban átalakították, a mai homlokzatát 1801-ben kapta, 1999-ben felújították. A román stílusú, XIII. századi templom feltárása során négy építési szakaszt különböztettek meg. A hajó és a szentély a XIII. század második negyedében épült. A XIII. század végén készült a karzatot ma is tartó két pillér és a főhomlokzat két támpillére is.

Nagyarányú építkezés folyt a XV. század elején, amikor a község birtokosa, a Homokterennei család temetőkápolnát és csontházat épített a templomhoz, s ugyanakkor készült a déli oldal gótikus kapuja, valamint a kőfal is. A pusztuló oldalépítményeket 1801-ben bontották le, ekkor készült a mai sekrestye és a huszártorony. Hajóját 1920 körül boltozták, miután lebontották régi síkmennyezetét. 1820-ig zsindelyes nyeregtető fedte, 1807-ben, Egerben öntött új harangja ma az új templomban került elhelyezésre. A karzat alatt találhatóak a  feltáráskor előkerült kőemlékek (szenteltvíztartó, kváderek, kő ajtókeret maradványa, sírkőtördelék). A szentély síkmennyezetű, déli falában középkori ülőfülke látható.

Terény község római katolikus templomában a kézzel-lábbal megszólaltatott harangok

Terény község katolikus temploma, a Szent András Római Katolikus Templom közel 700 éves. Három különböző méretű harangját a mai napig kézzel-lábbal szólaltatják meg, így emberközelibben zenghet minden egyes csendülése.

A harangok három funkciója: hívogat, elkísér és veszélyeket hárít.

Hívogat a szentmisére, elkísér az utolsó útra és veszélyt hárít, amikor a jeges „zivatarfelhőkbe” harangoz.

Terényben családi hagyomány a harangozás. Jelenleg Szedlák Józsefné harangoz 74 évesen, de a nagyapjától tudja, hogy már a szépapja is harangozó volt. Nagy büszkeséggel tölti el, hogy továbbvihette ötödik generációsként ezt a magasztos feladatot, és ily módon dicsőítheti Istent.

„Mikor a harang szól, s hangja az égig hatol, hittel és áhítattal sóhajts Istenhez.”