Hagyományőrzés Kazáron, az Ófalu, a karikázó és a csárdás

Az Ófalu ma több ezer turista célpontja és a közösségi élet központja, hiszen itt valósulnak meg a település rendezvényei is. Az épületek hármas osztással (tisztaszoba, konyha, lakótér) rendelkeznek és jellegzetes körambittal. A házak teteje palóc kontyos nyeregtető. A Kézműves ház a település egyik legszebb épülete, amely egy évtizede a település védjegyévé vált, jelenleg otthont ad a településről összegyűjtött kézzel készített csipkéknek és a testvértelepülésről, Kőrispatakról származó szalmakiállításnak is. A Kézműves ház mellett áll három felújított parasztház, melyek ma múzeumként funkcionálnak. A faluközpontban a látványt a Bányászpark teszi színesebbé, ahol a szezonnak megfelelő virágok pompáznak és a település bányász múltjának emléket állító emlékmű található. A településrendezési tervben a testület lefektette, hogy a hagyományos palóc stílusban épült házak állagát és külsejét meg kell tartani a településkép megőrzése érdekében, valamint elővásárlási jogot formált a hagyományos stílusban épült házakra.

A karikázó jellemzője, hogy csak a lányok és fiatal asszonyok táncolták saját énekükre, zenei kíséret nélkül. Egész évben, még nagyböjt idején is táncolhatták, amikor nem lehetett zenés mulatságokat tartani. A karikázót bárhol előadhatták a lányok, még a templom előtti szakrális helyen is. A táncrendben a csárdás követte, melyet férfiak és nők is táncoltak. A táncban megjelenő stílusjegyek hordoznak a középső dialektusra jellemző vonásokat is. Ilyen például a lassú és a friss csárdás elkülönülése, valamint a zenében megjelenő proporciós gyakorlat. A kazári csárdás a legújabb stílushoz tartozik, melyben a lassú és friss csárdás abban különbözik, hogy a lassú csárdásban táncolt motívumokhoz újabb tánclépések kerülnek a friss csárdásban.