Logo

A szurdokpüspöki Mária-kultusz

A településen a Káponka megépítésének mondája az 1700-as években dúló és az 1873-as kolera járvány idejére vezethető vissza. A Pintér család építette hálából, mert a járvány elkerülte a családot Szűz Mária közbenjárására. Azóta a határban munkálkodó emberek a Káponka előtt megállva egy imát elmondva pihennek. Az ima így maradt fenn: „Dicsértessék tiszteltessék, áldassék, felmagasztaltassék Boldogságos Szűz Máriának pihenő szent helye”. Évtizedeken át ide járt a falu búzaszentelő körmenetre, amikor a máriáslányok vállukon hozták a Hordozható Mária szobrot máriáslány ruhába öltözve. A hagyomány úgy tartja, hogy a püspöki gyógyító vizű Szent Kereszt kutat elhagyó Szűz Mária itt megállt pihenni, innen szállt tovább a Mátraverebélyi Szentkútra. A Mátraverebélyi gyalogos zarándokúton is így tisztelgett a falu apraja-nagyja Szűz Mária előtt, követve a máriáslányokat. A falu minden nagy egyházi ünnepén a körmeneteken ebben a ruhába tették ünnepélyessé a szertartást a Máriát-vivők. Sok év kihagyás után felújították a búzaszentelő körmenetet a Káponkához. A Mária tisztelet példája ez a hely, a falu önkormányzata 2006-ban helyi védelem alá helyezte. 2007-ben felújította a Káponkát, mely a csodával határos módon túlélte a világháborúkat és a történelmi változásokat csak az idő vasfoga kezdte ki. A máriáslány ruha fehér selyemből készült, mirtuszkoszorú és fátyol díszítette a fejüket, fehér harisnya, fekete cipő tartozott hozzá, és a vállon keresztbe tűzött világoskék szalag, kezükre csavart rózsafüzér volt. A ruha formája változott, de minden időben a tisztaság jelképe volt, értéket mutatott. Bár a szokások is alakultak a mindenkori igényeknek megfelelően, de mindig a közösség éltette, gondozta ezeket, érezve megtartó erejüket.