Drégelypalánktól mintegy 4-5 kilométerre található Drégely sziklavárát a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, majd Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. A vár egykori források szerint fényűzően berendezett vadászkastélyként szolgálta a vadban gazdag börzsönyi vidékeken vadászó főpapokat. Várady Pál érsek a mohácsi vész után ide menekül. Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Ali budai pasa 1552. július 6-án 10 000-12 000 főnyi seregével kezdte meg a vár ostromát. Szondi és 146 katonája a nagyerejű rohamnak megpróbált ellenállni, elszánt bátorsággal védekeztek a túlerő ellen. Közel 4 napos öldöklő harc után a vár végül elesik. 1989-ben a vár megmentése céljából létrehozott „Drégelyvár Alapítvány” vállalta fel a vár állagmegóvó helyreállítását. A közel negyed évszázados áldozatos munkának köszönhetően eddig közel 1500 köbméter falat építettek vissza az eredeti állapotokat követve. A vár jelentős idegenforgalmi, turisztikai vonzerő, évente több tízezren látogatják meg. Drégelyvár a Nemzeti örökség része, 2012-től Történelmi Emlékhely. A Szondi várjátékokat több mint két évtizede rendezi meg Drégelypalánk Község Önkormányzata. A település közössége nemcsak büszkén emlékezik, hanem minden szállal ragaszkodik történelméhez és hős kapitányához, Szondi Györgyhöz. Drégelypalánk a Szondi-hagyomány ápolásával, az évente megrendezésre kerülő várjátékokkal adózik a végvári hősök emlékének.